Hajdina

A hajdina őshazájaként az Ázsia középső, mérsékelt égövi területeit jelölik meg, innen indult hódító útra, és gyakorlatilag Japánon, Kínán át egész Európában mindent meghódított, és elterjedt, a burgonya és a búza térnyerésével viszont egyre inkább háttérbe szorult. Manapság a reformtáplálkozás hívei által, illetve a különféle ételérzékenységek miatt egyre népszerűbb. Kelet-Európában régóta tradicionális alapélelmiszer.
Tápértékét jellemzően a szénhidráttartalma adja, de a hagyományos gabonafélékkel eltérően a hajdina rosttartalma kiemelkedő.

Aminosav-összetételét tekintve is sokkal kedvezőbb. Magas a kalcium- és magnéziumtartalma, sőt, a káliumtartalma is, míg nátriumban egészen szegény. Emellett igen értékes alapanyag E-, B1- és B2-vitamin- illetve flavonoid- és rutintartalma (P-vitamin) miatt.

A főtt hajdina ásványi anyagai jól hasznosíthatóak, mert csak kevés fitinsavat tartalmaz, mely az ásványi anyagok felszívódásának gyakori gátlója például a gluténtartalmú gabonafélékben és olajos magvakban.
A hajdina nagy része cellulózból és ligninből áll, melyek az oldhatatlan rostok csoportjába tartoznak. Rostjainak legnagyobb része a hajdina héj részében található, melynek jellegzetes, pörkölt dióra emlékeztető ízét is köszönheti. Ezen kívül héjában még rezisztens keményítő is található, ezért érdemes a hántolatlan verziót előnyben részesíteni.

Hogyan vásároljuk?
Bioboltokban, egészségboltokban, webshopokban, nagyobb élelmiszerboltokban is elérhető. Otthon, ha lehet, tároljuk hűvös helyen, jól zárható dobozban.

Hogyan készítsük el a hajdinát?
Felhasználása a gabonákéhoz hasonló, a rizshez, bulgurhoz hasonlóan használhatjuk köretként: főzhető, párolható, de gluténmentes lisztet, tésztát is készítenek belőle. Felhasználás előtt érdemes alaposan átöblíteni, esetleg leforrázni vagy beáztatni. Bármilyen étel esetén bevethető alternatív köretként, pl.: rizottó, rakott, töltött ételek, köretek, saláták hozzávalója is lehet, de zöldséges/húsos fasírt is készíthető belőle. Mivel gélképző, a hajdinalisztből gluténmentes palacsinta vagy tortilla is süthető.

Mi készülhet belőle?
Tehetjük zöldséglevesbe, hajdinarizottóba, apró fasírtgolyókba, céklás-fetás-gombás hajdinasalátába, spanyol paellába, keverhetjük rizzsel is köretként, kovászos kenyérbe is süthetjük, sőt, pikáns húsos-tejfölös levesbe is főzhetjük. De kóstoljuk meg töltött káposztában és hajdinakásaként is!)

Banánkenyér

hozzávalói:
• 120 g hajdinaliszt
• 120 g zabpehelyliszt
• 30 g zabpehely
• 1 teáskanál útifűmaghéj
• 6 evőkanál juharszirup
• 1 ½ teáskanál sütőpor
• kis fahéj
• 1 ½ teáskanál vaníliáscukor
• 3 db érett banán
• 120 ml növényi tej
• 80 ml olaj (kókuszolaj)
• 1 tábla étcsokoládé (vagy 120 g csokipasztilla)
• 3 marék friss vagy fagyasztott áfonya

Elkészítése:
A száraz hozzávalókat egy nagy tálban összekeverjük.
Egy villa segítségével szétnyomkodjuk a banánokat, majd hozzáadjuk a lisztes keverékhez.
Hozzáöntjük az olvasztott kókuszolajat, a növényi tejet és a juharszirupot is, majd alaposan összekeverjük.
Végül feldaraboljuk az étcsokoládét, hozzákeverjük a masszához az áfonyával együtt.
Kibélelünk egy kenyérsütő, vagy egy hosszúkás őzgerinc formát sütőpapírral, majd eloszlatjuk benne a tésztát.
A tetejét megszórjuk egy kevés zabpehellyel.
Előmelegített sütőben 180°C fokon kb. 50-55 percig sütjük.

Jó étvágyat hozzá!